Mostantól az ODU közösségi tér ad otthont az indiai énekóráknak!
Miről is van szó?
A riyaz, vagyis a gyakorlás, mindig ugyanúgy kezdődik. Leteszem a földre a színes szolmizációs szótagokat, ezeken fogunk lépcsőzni, és ez a térkép is egyben. Akinek ismerős a Kodály-módszer, az érteni fogja, ez miért jó, akinek pedig nem, az rádöbben, miért hisznek benne annyian.
Egyenesen vagy csigavonalban, mintázatokban haladunk a hangokkal, skálázunk és frázisokat éneklünk. Utánam ismétlitek, lehet kérdezni, megállni, próbálgatni díszítéseket. A lényeg, hogy megtaláld, hol esik jól a hang.
Én már tudom, mit kapok tőle: kikapcsol, közben dolgoztatja az agyat, a fület. Valakinek addiktív.
Állítólag napi tíz perc éneklés csodát tesz az egészséggel, a rezgés miatt segít kilépni a rosszkedvből, és gyorsabban nő tőle a hajunk. Állítólag. Mindent nem kell elhinni.
NAGYJÁBÓL KÉTHETENTE TARTOM AZ ÓRÁKAT, A PÉNTEK MELLÉ IDŐNKÉNT SZERDAI VAGY HÉTFŐI ALTERNATÍVÁKKAL, IGÉNY SZERINT.
Hálás vagyok, hogy a Mártélyi Nyitott Kapuk fesztiválján részt vehettem, ahol magyar és nem-magyar, európai és ázsiai hagyományos zenét hallhattunk, mesét, csoda hangszereket és előadókat!
Ezen a képen Zsirmik István kígyóbűvölő meséjét vezetem be egy baul dallal.
Minden nagyvárosi előadónak ajánlott egy vidéki fesztivál, ahol töltődünk, ismerkedünk és közösen zenélünk.
Örömömre, nagy érdeklődés kísérte baul műsoromat a Francia Intézet Zene Ünnepe programján. A mezzanine helyszínén kezdtünk, aztán bevonultunk az auditóriumba. Négy baul dalomat – ebből hármat áprilisi utamon tanultam meg – csodálatos érzés volt előadni a közönség előtt.
Már elérhető Rishiraj Mahato híradása nyugat-bengáli utamról, a csodálatos Dipannita Acharya és Rina Das Baul éneklésével, és angol beszámolómmal.
Here is a new short film about my latest visit to West Bengal. My wonderful teachers and friends, Dipannita Acharya and Rina Das Baul are also featured. For the most part it’s in English, so come and watch it.
